Megosztás

 

 

 

 

 

Egyszerűen és érthetően fogalmazva írom le, hogyan tud minél egyszerűbben jó minőségű beton szerkezetet készíteni, minél kevesebb munkával! A beton egy megszilárdult mesterséges cementkő, melyet vegyi folyamat alakít ki. Minél optimálisabb, jobb az alkotók összetétele, annál erősebb a beton termék!

Meg kell nézni, milyen funkcióra használom a betont, ezért a tulajdonságát befolyásoljuk az adalékszer hozzáadással. Az elkészítendő beton tárgynak a tulajdonsága változó, ezért mindig a célnak megfelelő keveréket készítünk! Példával alátámasztva gondoljunk a pincébe a vízzáró tömör, kemény gránitszerű vízszigetelést ellátó aljzatra, vagy az ellenkezőleg kiképzett szalonnasütő, bográcsozó, tűzrakó hely beton keverékére, mely a hő tágulás miatt, pólusos rugalmas betont igényel! A betontervezés egy nagy tudományág, ezért itt redukálva, tömörítve próbáljuk közre adni, hogyan is gondolkodjunk ezen a téren!

 

Alapanyagok kiválasztása:

Meghatározó, hogy milyen szerkezetet szeretnénk. Aljzatbeton, járda, kerítés oszlop, lábazat, térbeton vagy előre gyártott elemek, felületkoptató réteg, vízzáró beton, fűtött aljzatbeton, elektromos padlófűtés stb.

 

Ezek alapján a betonkeverés áll:         – kötőanyagból (cement)

– adalékanyagból (Homokos-kavics, vagy sóder)

– vízből,

– adalékszerek, vegyi tulajdonság módosítók

Hogyan válasszunk cementet?

A vásárláskor a csomagoláson az alábbiakat láthatjuk. Vegyünk egy példát, hogy mit is jelentenek a betűk és a számok.

 

CEM III/B 32,5 N-LH/SR

 

Röviden, ami legtöbb előnyt jelent, hogy a római szám minél kevesebb, annál jobb kisipari célra, a klingerit mellett a második legjobb kiegészítő anyag a kohósalak, tulajdonságai igen jók! Ha a kohósalak szó benne van a névben, akkor a kezelhetőségen kívül a vegyi tűrőképesség is jó!

Ár-érték arányban a római III. jó választás! A per után lévő kiegészítők arányszámát fejezi ki a betű! Ennek van ugyan jelentősége, de otthoni betonozásnál ne vegyük figyelembe, mert egy és három közötti osztályba mindegyik megfelel!

A következő a 32,5 elérhető végszilárdsági szám! A legtöbb szerkezet, még a tartók is elkészíthetők belőle! Természetesen nem spórolva a cement mennyiséggel!  Létezik még a 42,5 és az 52,5 szilárdság! Ahogy nő a végszilárdság, úgy lesz finomabb őrlésű a cement, ami a gyorsabb szilárdulással, és a repedezési hajlammal is jár! Persze kötés szabályzókat is kevernek a cementhez ilyenkor, amikor a gipszkő, mészkőliszt nem jól hat a vegyi tűrőképességre, ahol agresszív környezet lehet! Például térbeton, lábazat, járda, földdel, nedvességgel érintkező szerkezetek. Tehát a nagyobb szilárdságot kerüljük egyszerű szerkezeteknél! A 32,5 cementet könnyű kezelni!

Az N-LH jelölés legfontosabb jellemzője a kis hőfejlesztés, mely garantálja a lassú, de biztos, repedezés-menteskötést!

A perjel utáni betű, a szulfátállóság fokát jelenti, ezért szerepel benne az „S” betű! Alkáli tartalom csökkentett változata, főleg a nátrium, kálium kivonása a fontos!

 

Óvakodjon a kisipari jellegű betonozásnál a Rapid cementektől, az Öko cementektől! Nem túl szerencsés a trassz, pernye, kompozit, mészkőliszt adalékolású cementek!

Megvan a létjogosultsága egy szűk felhasználási helyzetben, de házilag nem tartós!

 

A cementfajták jelölése:
• CEM – cement
• I – portlandcement, kiegészítő anyagot nem tartalmaz
• II – összetett portlandcement, kiegészítő anyagot tartalmaz
• III – kohósalakcement
• IV – puccoláncement
• V – kompozitcement
• A, B – a kiegészítő anyag mennyiségére ad felvilágosítást

Kiegészítő anyagok jelölése:
• S – granulált kohósalak
• V – pernye
• P – puccolán (trassz)
• L – mészkőliszt
• M – kompozit (két vagy több kiegészítő anyag. Pl. pernye “V” + mészkőliszt “L”)

Cementek osztályozása:
A cementek osztályokba sorolásának az alapja a 28 napos szabványos nyomószilárdság. Ezek szerint három szilárdsági osztály van:
• 52,5 MPa
• 42,5 MPa
• 32,5 MPa

A HOMOKOS-KAVICS /SÓDER  kiválasztása is nagyon fontos!

Hogyan is kell beszerezni, mit kell megtudni a tüzépen?

Azt már sejthetik, hogy a minőség itt is fontos!

 

Vajon mi a jó minőségű homokos-kavics jellemzője?

– Ideálishoz közeli, folyamatos szemmegoszlási görbe!

– Kicsi légrés tartalom

– Agyag-iszap mentes

– Szilárd szemekből álljon

– Szennyeződésmentes

– Szemalak tényező

– Szem érdességi jellemző

– Szem porózusság

 

Még számos más minőségi jellemzője is van a felhasznált homokos-kavicsnak, de ha a fenti tulajdonságok nagyjából teljesülnek, akkor valószínű, hogy tartós, szilárd, jó keveréket tudnak készíteni!

 

Nem kívánom több száz oldalon taglalni minden tulajdonságát a felhasznált sódernek, ezért

arra fókuszálok hogyan rendelje meg, és mire figyeljen!

 

Először is, kérjen műbizonylatot, vagy megfelelőségi tanúsítványt a homokos-kavicsról.  Ezt jól el kell tenni, mert a vele készült betonból is meg lehet állapítani, hogy valós volt-e a papíron. Sok információt tartalmaz!

 

Sóderen is múlik a kész betonszerkezet szilárdsága. Minél kisebb a légpólus tartalom a kavicsszemek között, annál kevesebb cementpép kell hozzá! Könnyen lehet, hogy a rossz minőségű, hiányos szemméretű sóderból 300 kilóval több cement is kellhet, ugyanolyan szilárdság eléréséhez! Ezért újra frakcionált osztályozott homokos kavicsot rendeljünk. Minden szemcsenagyságot ideális százalékarányba tartalmaz!

Nem baj, ha 1-2 ezer Ft-tal többe kerül, hisz 2-3 mázsa cementet spórol meg!

Ezt ne feledjük! Az elv a következő:

Három 32 mm-es kavicsszem között van légtér, melybe befér egy kisebb kavics, ez létrehoz újabb 3kisebb légrést, mely ismét kaviccsal kell kitölteni, és így tovább a milliméter tört részének méretéig. Mindezt százalékos arányba összeillesztve készül az ideális szemmegoszlású homokos-kavics.

Ám a bányákban van úgy, hogy valamely szemcseméret hiányzik, vagy kevés van belőle! Ez egy méretnél nem probléma, pláne ha ez a szemcse elég kicsi méret!

Így szokott a sóderból az úgynevezett finomrész hiányozni, mely szintén probléma. Ettől például nem tud plasztikusan eldolgozható betont keverni a mester!

Ha sok az agyag-iszap tartalom, akkor a rögökben csomós agyag 1-2 év alatt ki is fagy belőle! Hiába plasztikus az agyagtól a beton!

Ennek kivédésére az ilyen agyagos sódert kétszer, többször mosott kivitelbe lehet csak forgalomba hozni!

 

Itt jön a Víz, mint a betonalkotó fontossága!

 

A víz mennyisége pedig a cement mennyiségétől függ! A cementpép növelése csak a sóder légrésének nagyságáig érdemes növelni. E fölött gazdaságtalan és feleslegesen csökken a beton 28 napos végszilárdsága! De hogyan számoljuk ki, mennyinél van 100%-kal telítve cementpéppel a sóderünk!

 

Gyakorlati példaként egy befőttes átlátszó üvegbe két kísérletet is elvégezhetünk:

  1. Légrés tartalom mérése! Egy liternél, azaz egy kilogramm vizet belemérve a szintet megjelöljük, egy filctollal!  Kiöntjük a vizet, szárazra törüljük az üveget, majd száraz sóderrel feltöltjük a megjelölt egy liter szintig! Innentől könnyű a légrés tartalmat meghatározni. Az előre odakészített milliliterre mércézett vizes edényből addig öntjük a mért vizet, míg az üvegbe lévő sóder felső síkját el nem éri!  Például, ha 250 ml-t töltöttünk a felső síkig, akkor könnyen számítható, hogy a légrés 250 mm3 azaz 25% légrést kell kitölteni cementpéppel! /Nem cementtel!!!/
  2. Hogy a friss száraz cement teljes egészében kitöltse vízzel együtt keverve a légrést, a számítás a következő: A cemenpép vízzel kevert fajsúlya attól függ, van e benne folyósító. Ha van kb. 2100 kg/m3, ha nincs akkor sajnos csak 1900 kg/m3. Folyósító, plasztifikátorokkal csökkenthető az 1.0 fajsúlyú víz mennyisége, mely rontja a szilárdságot. Visszaszámolva az 250 ml-t átlag 1900 kg-mal a cement mennyisége 475 kg/m3-re jön ki! Folyósítóval tömörebb cementkő belefér, így itt a cement mennyisége telítettségi állapotig 525 kg/m3.

Tehát tömörebb, erősebb beton készíthető folyósítóval!

Befőttes üveg: 307 gr,
sóder+üveg: 1.279 gr,
sóder+üveg+víz: 1.414 gr
víz: 135 gr ×2= 270 gr= 27%

CEMENTPÉT: 270 liter víz  ×1,9kg/liter cement = 513 kg

DSCF1564

 

DSCF1565

 

DSCF1572

 

 

DSCF1578

 

DSCF1579

Megállapítható az örök igazság, miszerint a 0,23-nál nagyobb víz/cement arány rontja a szilárdságot. De miért nem keverünk akkor 2 mázsa cementet 23 % vízzel, azaz 46 literrel?

Megírom: mert nem lehet az alig földnedves betont bedolgozni, tömöríteni!

Ezért létkérdés a szuper betonnál, és a gazdaságos betonozásnál a VIP-REX SF szuperfolyósító adalékszer.

Lassan szárazon keverhetjük a betont! Ide jutunk, előbb utóbb.

Sőt a víz nélküli mosás is a küszöbön áll a mai tudományok szerint!

 

Végezetül minden hozzávaló beszerzése esetén meghatározzuk, hogy egy keverési egység aránya milyen legyen. Ebben is mérvadó az egy köbméterre eső alkotók aránya.

Az építőiparban a homokos-kavicsot és a vizet űrmértékre mérjük, a cementet pedig súlyban.

Lapát, és vödör mértékegység nem létezik a határozatlan nagysága miatt! Mekkora is a lapát?

Tehát végy egy közepes szilárdságú betont: Mi is kell 1m3 friss beton előállításához:

 

1,23 m3 Homokos-kavics                50literes keverőben:   61,5 liter de legalább 60 liter  Sóder

250 kg Cement                                        /osztva hússzal/   12,5kg azaz fél zsák            Cement

75 liter    Víz                                                                          3,75 liter, de max 4 lit.      Víz

0,9 liter   VIP-REX SF folyósító                                            45 ml. max.0,5dl      VIP-REX SF

 

Keverési sorrend és keverési idő is fontos. Először is keverővíz beöntése, egy kevés sóder és a fél zsák cementtel megkeverni 5-8 perc a cementpépet.

Ha ez megvan, akkor a kimért sóderrel ki kell egészíteni a betonkeverőben a végleges mennyiséget! Közben kb. még öt percig kavarni a gépben, míg a földnedves konzisztencia össze nem vegyül, omlóssá válik!

Ezután kell a fél deciliter VIP-REX SF szuperfolyósító adalékszert beönteni a keverőbe, majd 3 perc keverés teljesen elegendő, hogy szuper képlékeny legyen a megkevert frissbeton.

Azt érdemes még tudni, hogy cement fajtánként változhat a vízigénye a betonnak, de nem nagy eltéréssel. A 0,3 V/C vízigény mely 100 kg cement/30 liter Vizet felfelé eltérhet, de max. 35 liter vizet jelent, ami 0,35 V/C értéknél csak 5 század emelkedés a megengedett!

A több víz drasztikus szilárdság vesztést okoz!

 

 

Utókezelés:

 

Fontos, hogy legalább egy hétig a beton szerkezet ne száradjon ki. A vízigénye mellett kell még a hidratációs szilárduláshoz széndioxid is, valamint 20 C° fölötti hőmérséklet. Erre a beton locsolása, vízmegtartó réteggel való textil-papír szerű takarása a szokásos módszer! Így a CO2 is hozzáfér a térfogathoz!

A felületi vízzáró kenések, ugyan megtartják a vizet, jelentősen korlátozzák a széndioxid bejutását a betonba, ezért ezeket a festéseket hanyagoljuk.

Inkább anyagában tegyük alkalmassá a betont arra, hogy ne égjen meg! Pláne, ha olyan a szerkezet elhelyezkedése, jellege, hogy nem tudjuk locsolni! Ekkor a friss beton megkeverésnél a cement súlyára vetített 1% VIP-REX GÉL kánikulai adalékszert használjunk a betonba. Pld. 300 kg cementnél 3 liter adalék szükséges! Ekkor a beton szerkezetünk automatikusan szilárdul, amikor a három feltétel teljesül! Ha valamelyik hiányzik, leáll ideiglenesen a szilárdulás károsodás nélkül.

Ha ismét a feltételek adottak újra elkezd szilárdulni!

Ezzel biztosítottuk a legjobb feltételt a végszilárdság minél előbbi, károsodás nélküli eléréséhez!

Az így elkészült betonunk kellően időtálló, szívós és erős lesz!

 

További jó munkát kívánok!

 

Kisújszállás.  2016. 05.20.                                                     VIP-REX Kft.

Farkas Kálmán

fejlesztőmérnök

 


Megosztás
Bevásárlókosár0
Nincs termék a kosaradban!
Vásárlás folytatása
0