(VIP-REX nyilatkozat a két ellentétes módszer miatt!)

Számos panasz érkezett cégünkhöz, hogy úgy vállalják a fal utólagos szigetelését egyesek, ha mellette falszárító vakolattal is ellátják. Ez pedig konkrétan csak a VIP-REX lehet. Lévén a ma ismert legnagyobb hatékonyságú pólusos vakolat.

Bevezető:

Egyedüli termék, mely a régi rendszerű  ÉMI Megfelelőségi Tanúsítvánnyal rendelkezik vályogfalra való alkalmazás tekintetében. Ha adott egy anyagból, földből vert, döngölt falazatunk, sukkos vályogból, vagy egyéb anyagtéglából törekes sárba rakott falunk a következő szempontokat kell figyelembe venni, ha vakolni szeretnénk.

Igen sok olyan aljzatbeton, járda, lépcső, térburkolat, és vegyes járófelület van, ahol még szilárd az aljzat, de a felület 1-2cm mélyen porlik. Ez a VIP-REX adalékkal egyszerűen misung módszerrel javítható! Nem kell hozzá külön alapozó, erősítő, rácsháló és egyéb bonyolult multik által drágán előállított sokféle rétegű kegyszer. Csak apró szemű betonsimítás! Világosszürke színe, szép felületet ad, de cementpéppel glettelhető, gyűrűs hengerezhető is. Sőt színezhető is. 

Cikksorozat 8. rész

Az építőipar nagyon fontos, néha pedig létkérdése a habarcs és a beton minél előbbi bedolgozása!

Ideális, ha pár percen belül véglegesen nyugalmi állapotba kerül.

Elhanyagolt paraméter, pedig rögzíteni kellene minden szerkezetnél, mennyi idő telt el a keverék szerzetbe való feldolgozásáig. Ez azt jelenti, hogy a habarcs beton száraz állapotához a víz hozzá keverésével megkezdődik a versenyfutás. Hogyan is éli meg ezt a beton, és a habarcs? Mennyire fáj neki a késői bedolgozás? Milyen negatív hatások vannak?

Cikksorozat 7. rész

Mitől lesznek egyformák a keveréseink?

Helyszíni keverék képzések közben jelentkezik ezen probléma. Több okra is visszavezethető. Ezért érdemel néhány sort a beton, és habarcskeverés folyamatában. Sorba vesszük, mi is kell ahhoz, hogy minden keverés egyforma legyen.

Először is kezdjük az alkotók vizsgálatával. Homokos-kavics, vagy homok mely általában az építési területen depókban van leömlesztve. Arra kell figyelni, hogy járműről való lebillentéskor osztályozódhat. Különösen, ha szárazabb az anyag. A nagyobb kavics szemek a depó körül, alul helyezkedik el. A keverőbe való lapátoláskor egyenletesen, minden részéről vegyesen kell a keverőbe juttatni a sódert. Több ideje ledeponált anyag víztartalma a tetején kevesebb, vagy semmi, az alján és a belseje belé haladva több! Bizony ez is befolyásolja a keverék minőségi szórását.

A cement, mint alkotó elem, sokszor vödörre, vagy még rosszabb esetben lapátra van mérve. Ez veszélyes, mert a zsákba való tároláskor tömörítve van, de a bontás, és mozgatás közben lazul, könnyül a térfogatra eső mennyiség! Vagy súlyra kell mérni, vagy egész 25 kg-os zsákra számolni a keverési egységet.

Cikksorozat 6. rész

Azt gondolnánk, hogy semmi nemű légpólus nem lehet a betonba! Példa lehetne egy magmás kőzet. Összehasonlítva, egy gránit, dolomit, bazalt kőzettel, meg is lehetne kapni a mintát. De, nem! A valóságban nem így van! Az épület szerkezetek fizikai követelményei, valamint a cementekkel elérhető cementkő képzésnek vannak határai.

Cikksorozat 5. rész

Élőfa és a beton!

A téma nehezen körülírható, ugyanis a tömöríthetőség egy nagyon sok tényezőtől függő tulajdonság! Cél, a légmentes, víz-zsákmentes, minél nagyobb fajsúly elérése. Minden friss betont, és habarcs-féleséget lehet tömöríteni a legoptimálisabb módon. Kérdés az miként is? Ebben a cikkben megvizsgáljuk, mikor kell igen alaposan, jól, és módszeresen tömöríteni. Ha jól sikerül, akkor a teherbírás, tartósság, betonvas védelme kiváló lesz! Előre bocsátom, hogy sok ismeretlenes az egyenleg, számos körülménytől, és beton receptúrától függ. Minden egyes receptúra más és más tömörítést kíván!

Továbbá a zsaluzat minősége is meghatározza a tömöríthetőséget, mert egy hézagos fazsaluzaton a cementpép azonnal távozik, mielőtt tömör betont tudnánk vibrálni!

Cikksorozat 4. rész

Még a szakemberek sem veszik komolyan ezt a fizikai tényezőt. Miért is nem? Ezt járjuk most körül dióhéjban.

Bizonyára az összes paramétert nem tudom röviden leírni, mert ahhoz legalább 1000 oldal sűrűn gépelt okfejtés kellene,

ezért megpróbálom a lehetetlen tömöríteni, érthetően!

Cikksorozat 3. rész

Közelebbről vizsgáljuk meg a témát. A mai világban fogjuk magunkat, és elmegyünk, veszünk cementet.

A tüzépen tartanak kettő, vagy talán négy féle cementet és ebből kell választani!

Cikksorozat 2. rész

DDC cementek

Az elemzéshez, hogy milyen szerkezethez, melyik cement kell, szakembernek kell döntenie. Laikus nehezen, sőt egyáltalán nem tud választani. Az építőipar felhígulásával sajnos az ár a fontos, nem a minőség. A forgalmazott cementek között, nyilván van helye az olcsó cementeknek is, ám szűk felhasználási területtel. Minden esetre a cementgyártásba fektetett energia, valamint az alapanyagok minősége határozza meg azt, melyik cementet, mely szerkezethez lehet felhasználni. A kiegészítő kötés szabályozó, puffer, kitöltő anyagok túlsúlyba kerülésével gyengébb minőségű végterméket kapunk. Felvetődik a kérdés, mi az, hogy gyengébb?