Helyszíni keverék képzések közben jelentkezik ezen probléma. Több okra is visszavezethető. Ezért érdemel néhány sort a beton, és habarcskeverés folyamatában. Sorba vesszük, mi is kell ahhoz, hogy minden keverés egyforma legyen.

Először is kezdjük az alkotók vizsgálatával. Homokos-kavics, vagy homok mely általában az építési területen depókban van leömlesztve. Arra kell figyelni, hogy járműről való lebillentéskor osztályozódhat. Különösen, ha szárazabb az anyag. A nagyobb kavics szemek a depó körül, alul helyezkedik el. A keverőbe való lapátoláskor egyenletesen, minden részéről vegyesen kell a keverőbe juttatni a sódert. Több ideje ledeponált anyag víztartalma a tetején kevesebb, vagy semmi, az alján és a belseje belé haladva több! Bizony ez is befolyásolja a keverék minőségi szórását.

A cement, mint alkotó elem, sokszor vödörre, vagy még rosszabb esetben lapátra van mérve. Ez veszélyes, mert a zsákba való tároláskor tömörítve van, de a bontás, és mozgatás közben lazul, könnyül a térfogatra eső mennyiség! Vagy súlyra kell mérni, vagy egész 25kg-os zsákra számolni a keverési egységet.

Adalékszer: A legnagyobb hiba az adalékokat előre az elkészített vízbe bekavarni. Azért veszélyes, mert a homokos-kavics víztartalma változó lehet, és több, vagy kevesebb adalékszer kerül egységnyi keverékbe azáltal, hogy magából a keverővízből is más mennyiséget öntünk! Még légszáraz, zsákos anyagnál sem ajánlott, mert a reggeli hűvösebb időbe, valamint a délutáni kánikulában, más és más vízmennyiség kell, hogy bedolgozható legyen a kész keverék. Ennek kiküszöbölésére van az a szabály, hogy közvetlen a keverőgépbe mérjük mindig az adalékszert. Különösen azért is fontos ez a momentum, mert az adalékszerek bejuttatási sorrendje sem egyforma. Van amelyiket előre, van amelyiket utólag adalékozunk. Erre legjobb példa a VIP-REX SF szuperfolyósító, melyet a megkevert betonhoz az utolsó lépésben adunk hozzá. A többi adalékunk már a cementpép állapothoz rögtön adalékolható, a keverővíz után.

Nézzük végül a keverés folyamatát. Ajánlatos az első keveréket próbaként kezelni, beállító fázisnak tekinteni, és felírni minden alkotójának mennyiségét. Receptúrát kialakítani minden hozzávalóból. Nyílván először, egy számított értékből indulunk ki. a köbméterre vetített kész beton alkotóit elosztjuk a keverő teljesítményével. Ezek példának okáért 1m3 kész betonhoz 1,23m3 homokos-kavics, 300kg cement, 0,4 V/C esetén 120liter keverővíz, VIP-REX GÉL 5liter. 

Megnézzük milyen talicska áll rendelkezésünkre. Ha 50literes, és 2 talicska kész beton jön ki belőle, akkor egy keverés 100liter friss betont jelent. Máris adódik, hogy minden bejuttatott alkotót tízzel kell osztani. Sorrendbe először a víz, mely 12liter. Erre egy pont ilyen űrmértékű vödör kell, melybe eleve nem fér több. Következik az adalékszer, 0.5liter, tehát 5deciliter. A cement sajnos 25kg-os egységekbe van. ezt súly alapján kellene mérni. Azonban a szokás az, hogy az 5kilógramm hozzáadott hiányzó értéket egy fánglival kell mérni, külön bontott zsákból, míg el nem fogy, 5szöri alkalommal. A fángli nagyságától függően egy, vagy két fángli a mennyiség. Nincs mese ezt le kell mérlegen egyszer mérni, hogy csapott-e vagy púposan értendő!

Ha mindez megvan, és megvan a cementpépünk a folyamatos keverés közben a keverőben, akkor már csupán a homokos-kavics mennyisége a nagyon fontos.  123liter kell. Ez nagyon egyszerű, 2,5 talicskányi. Általában itt rontják el a keverési folyamatot. Elismerem, bajos, nehéz mérni rendesen a sódert, de meg kell oldani. Legalább az első néhány keverést, míg a betonkeverőben meg nem szokjuk a kellő telítettséget. Meddig van a gép. A kialakuló konzisztencia is mutatja, milyen szokott lenni az előző keverék állaga, plasztikussága. Ha túl sok sódert adagolunk hozzá, szárazabb anyag lesz, és borult a receptúra. Ennek kiküszöbölésére az utolsó lapát sóder mennyiséget lassabban adjuk hozzá, mert egyrészt gyorsabban is megkavarja a gép, másrészt láthatjuk a hígabb állagát, hogy még sódert kíván!

A leírt mennyiségi adagolás természetesen nem gond, ha automata géppel dolgozunk a helyszínen, ahol például a sóder felvonó dobba pont annyi fér, a vizet mérőn keresztül adalékoljuk, valamint a cement súlymérőn keresztül kerül a keverődobba, vagy zsákos mérés esetén olyan nagy a keverőnk, hogy egész zsákra válasszuk a keverési egységet. Az adalék bejuttatása pedig mérőohárral történjen, ami pont annyi legyen, mint a kellő adalék mennyiség. így többet nem tudunk bejuttatni. Vigyázat adalékolásnál csak az előírt mennyiséget adjuk hozzá, a többlet is kárt okoz! Ki van számolva a kötési folyamathoz szükséges arány, melyet be kell szigorúan tartani. Itt van jelentősége annak a ténynek, hogy a cement mennyisége is fix, és pontos legyen.  A százalékarány így mindig precízen ugyan annyi lesz!

Adalékszer számítása, beöntése még kényesebb feladat, amikor nem százalékos, hanem ezrelékesen kicsi mennyiség kell. A VIP-REX SF szuperfolyósító 0,3 %, azaz 3 ezrelék kell a cement súlyára vetítve, és ml-es térfogatba!

Példa: Vegyünk egy előbbi 300kg-os köbméterenkénti cement mennyiséget, melyet 100literenkénti keverővel 2talicskánként kevernek. Ekkor a 30kg cement 90ml-es VIP-REX SF adalékot kíván. Erre az egy deciliter pohár lesz a jó. Nyilván nem teljesen tele töltve, hanem az elsőt a kalibrált 125ml-es flakonból arányosan ki kell mérni. Nagyon sokszor filccel vonalat húznak a mérőhohár oldalán a könnyebbségért. Ez így helyes is!

Továbbá a keverési idő is nagyon fontos. Alaposan megkevert anyagban van egyenletesen elosztva minden alkotó. Sőt a légpólus képző, vakolatoknál a legsarkalatosabb pontja, hiszem, a keverés közben passzírozzuk bele a légpólusokat a habarcsba. Ehhez pedig idő kell, ekkor a keverési idő a szokásoshoz képest 5-10 perccel megnő. Azt tapasztaljuk, hogy a VIP-REX termékek 3fajtájánál a HAB, UNI, KENCE, kialakul a képlékenytő, plasztifikáló hatás. Ekkor a 0-4mm-es sódernél hallható a keverés közben a surrogó hang. Látványra pedig előttünk a kelt tészta jellegű, kocsonyaszerű, könnyű habarcs látható. Ezzel remekül, bármilyen vastagságban könnyen lehet vakolni.

Ha betartjuk a megfelelő receptúrát, sorrendet, és keverési időt minden egységnél az alkotók egyformák, a munka gyorsabban halad, és végtermék, a megszilárdult beton, vagy habarcs is megfelelő minőségű lesz!

Cikksorozat 6. rész

Azt gondolnánk, hogy semmi nemű légpólus nem lehet a betonba! Példa lehetne egy magmás kőzet. Összehasonlítva, egy gránit, dolomit, bazalt kőzettel, meg is lehetne kapni a mintát. De, nem! A valóságba nem így van! Az épület szerkezetek fizikai követelményei, valamint a cementekkel elérhető cementkő képzésnek vannak határai.

A magmás tömör nagy fajsúlyú kőzetek a természetbe is aprózódnak, szétrepeszti a hő a térfogatukat. Gondoljunk a sivatag homokjára, mely a hirtelen hideg, meleg porlasztó hatása miatt jött létre.

Első szempont a fizikai tulajdonság. Könnyű belátni, hogy a rugalmassági tényező milyen fontos. Különösen az előfeszített vasbeton födémeknél. Valamint, másik tartóssági tényező a téli, nyári hőhatásoknak ellenálló, minél kisebb hő tágulási együttható. Ennek okán nézzük rögtön a következő példát. A tűzrakó helyet, ha körbe dolomit kővel rakjuk ki, hatalmas feszültség keletkezik a hő miatt és egymás után nagy csattanással elhasadnak. A bennük lévő feszültség miatt a két oldal hő tágulása különbözik. Ezért kettétörik. Ha a térfogat tagolva lenne mikro méretű légpólussal, ez nem történik meg! De egy magmás kőzet nem ilyen. Vannak specifikusan jó tulajdonságai, mely több szerkezet elkészítésére alkalmas, mint például a kopásállóságból eredő burkolatok.

Az építőipar a különleges geometriai formákat csak a betonból tudja elkészíteni. Ha az kültéri, időjárásnak kitett szerkezet, akkor nagyon fontos a hő tágulási együttható, a fagyállóság, vegyszerállóság, rugalmasság, és minden, amit a mikro légpólusok okoznak. Ezen pozitívumokat csak a mikropórusok megléte képes fokozni.

Sokféle légpólus létezik. Három legfontosabb tulajdonság, a zárt-nyitottság, a méret, és az alaktényező.

 Most csak a hasznos tulajdonságú légpólusról írok. Gömbölyű, zártnak kell, legyen! 1x1x1mm-es térfogatba az ideális 27db-nak kell lennie a 0,08-0,15mm átmérőjű légbuboréknak. Idealizált, de a gyakorlatba összes térfogat arányra adják meg a mikro légbuborék arányt. Országonként változó a követelmény, azonban az átlag 2.5-5térfogat % között van. Ha folyósítót használnak, több kell, legyen, 0,5-1%-kal, érthető okok miatt. Az olvasztódó, a fagyállóság lényeges meghatározó eleme a zárt, megfelelő méretű mikropórus mennyisége!

A friss betonba ezt csak utólag bekevert adalékokkal tudjuk elérni. A légpólus képzők olyan csoportjáról beszélünk, amelyek a szilárdulás folyamán nem kapcsolódnak össze, hogy kapilláris csövecskéket alkossanak, hanem külön légbuborékokat alkotnak! Létkérdés a mikro légpólus képzésben a mennyiség, a nagyság, a térbeli homogén elhelyezkedés. Ezt pedig úgy éri el az adalék, hogy a cementpép levegővel érintkező felülete statikusan töltődött. Ily módon mind az egymáshoz való térrács viszonyát, mind az elérhető nagyságot is meghatározza az adalék találmány minősége! A beton tartóssága, időállóga, agresszív vegyi hatásokra való ellenállósága, hő tágulási tűrőképessége, fagyállósága, rugalmasság növekedése függ, ezen mikro légpólusoktól a megszilárdult beton.

Tovább értékelve a mikro pólusok jelentőségét a készítés közbeni friss beton tulajdonságát is kellő módon tudja befolyásolni. A betonozás fagyban történik, akkor a megfelelő térfogat arányú mikro légpólus pozitív irányba elősegíti, a fagyállóság növekedését!

Elfogadott tény, hogy 5-8% közötti térfogat arány 5C fokkal is növeli a friss beton fagyálló képességét, de csak a magtérfogatba! Ez azt jelenti, hogy felületi fagyás kötés-szilárdulás folyamán felléphet, ha más fagyásgátló adalékszert nem alkalmaznak.

Ugyan akkor, figyelembe kell venni, hogy minden plusz 1% légpórus tartalom 5% nyomószordság csökkenést okoz! Következés képpen a két paraméter között kell megtalálni az ideális receptúrát, valamit a szerkezet túlméretezését!

MSZ EN 480-11:2006 Szabvány pontos előírásokat, vizsgálatokat határoz meg a méréseket illetően. A betonreceptúrázás, valamint a friss beton készítési körülményei meghatározóak a végtermék, maga a megszilárdult cementkő minőségére, tartósságára.  

Jelentősége határesetként a XF2, XF3, XF4 környezeti hatásnak kitett betonoknál különösen fontos. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden beton szerkezetnél ne legyen jelen kellő térfogat arányba.

Ide kívánkozik az a tény, hogy a fontos mikropórusképzés szinte minden termékünk tartalmazza, még a tömörítő adalékaink is, mint a VIP-REX GÉL, vagy a Vip-REX SF szuperfolyósító adalékunk. Az utóbbi nem csak egyszerűen a vizet redukálja, hanem olyan korszakalkotó konstrukcióval a kezelhetőséget egyedi formában meghosszabbítja, ugyanakkor a kötés végét lerövidíti, és mégis képez létfontosságú zárt mikró pólusokat melyek a beton szerkezetek tartósságát eredményezik.

Összegzés képpen azt mondhatjuk, csak azoknak az építőknek beruházóknak számít a tartósság, akik nem egy pár évre tervezik a minőséget!

Azt hiszem, beton és a habarcs adalékolás minőségének fontos tényezőjét sikerült röviden ismertetni!

Kisújszállás, 2019.01.27.                                                                          VIP-REX Kft.

                                                                                                            Farkas Kálmán

Cikksorozat 5. rész

A téma nehezen körülírható, ugyanis a tömöríthetőség egy nagyon sok tényezőtől függő tulajdonság! Cél, a légmentes, víz-zsákmentes, minél nagyobb fajsúly elérése. Minden friss betont, és habarcs-féleséget lehet tömöríteni a legoptimálisabb módon. Kérdés az miként is? Ebben a cikkben megvizsgáljuk, mikor kell igen alaposan, jól, és módszeresen tömöríteni. Ha jól sikerül, akkor a teherbírás, tartósság, betonvas védelme kiváló lessz! Előre bocsátom, hogy sokismeretlenes az egyenleg, számos körülménytől, és beton receptúrától függ. Minden egyes receptúra más és más tömörítést kíván!

Továbbá a zsaluzat minősége is meghatározza a tömöríthetőséget, mert egy hézagos fazsaluzaton a cementpép azonnal távozik, mielőtt tömör betont tudnánk vibrálni!

Valamint a Szemalak tényező is a tömörítés alapja. Nyílván gömbölyű szemek alkalmasabbak a tömörítésre. Az őrölt, murva szemek nehezebben forognak össze. Tört szemeknél több a makro légrés is, ami nehezíti a tömörség tökéletességét. A téfogatba lévő levegő nehezen úszik fel a felszinre. Sajnos a legtöbb zsákos beton, és vakolat a kőbányák melléktermékéből örléssel készül. Fizikailag nyílván a mester azt figyeli, mikor szűnik meg a felületen a légbuborékok felúszása. Minél vízszerűbb, folyósabb a cementpép, annál nagyobb az esély, hogy tömörebb betont kapunk.

Számít még a szemérdesség. A kavics szemek felülete meghatározza, mennyire tudnak összeilleszkedni az alkotók. Ebben segít a cementpép sikamlóssága, de csak egy bizonyos mértékig. A szép fényes szilícium kavicsok könnyebben tömöríthetők, ugyanakkor a beton végszilárdsága is csökken. Ebben a szempontból az érdes szemekből lehet igazán nagy szilárdságú betont készíteni. A cementpép a felületén a legjobban az érdes szemeken tud kötődni. Ezért kell hatékony plasztifikátort, vagy folyósítószert használni. Az attraktív, szilárdságú beton töréspróbájánál a szilícium kavics szemei törnek ketté, mert a cementpép nem engedi, az nagyobb tapadószilárdság miatt.

Induljunk el a legrosszabb irányból. Gyenge több szemcseméretet nélkülöző ritka rossz szemmegoszlási görbéjű homokos kavicsból kevert, cementhiányos beton. Teljesen biztos, hogy ezt a keveréket kis keverővízzel nem lehet bedolgozni. Ezért 0,5-0,7 V/C esetén igen nagy a veszély, hogy a víz felszínre kerül. Mindegy, hogy -rúd, -tű, -gerenda, vagy zsaluvibrátor az eszköz. Tömörítés hiánya, makro pólusok káros meglétét okozza. A túlvibrálás az osztályozódást váltja ki. Alapból nem áll rendelkezésre annyi cementpép, hogy a kavicsok közötti légtérfogatot kitöltse. Ezért pontosan nem határozható meg a tömörítés időintervalluma! Ez a beton, eleve kis szirárdságú lessz! Ebben az esetben folyósítószer nem ajánlott, maximum plasztifikáló adalékszer.

Vizsgáljuk a következő betonféleséget. Javul a minőség, ha folyamatos a szemmegoszlás, és jelentős szemcseméret nem hiányzik. Viszont kevés cementtartalom van a homokos-kavics légrésekbe.

Kis idejű vibrárás ajánlott, és lehet szuperfolyósítót, vagy plasztifikátort is használni. Az ilyen térfogatnak a sajtolásos tömörítés a legideálisabb. Lásd beton előregyártó üzemek. A hosszú vibrálási idő azért nem megfelelő, mert az osztázozódás, és a cementpép kiülés jelentkezhet.

Utolsóként vegyük a jó minőségű, cementpéppel telített betont. Nem szeretek cement mennyiséget írni, de 350kg/m3 elegengendő, ha kiváló a szemmegeszlási görbe. Az ilyen friss beton, kissé képlékeny és földnedves állapotában alaposan tömöríthető bármilyen rezgő vibrátorral, és elég sokáig, osztályozódás nélkül.

Ha majdnem öntömörödő, kis tömörítést igénylő betont szeretnénk, akkor használjunk folyósítót, vagy szuperfolyósítót. Ekkor viszont néhány percnél tovább nem szabad vibrálni a betont! Miért is?

Mert a nagyobb nehezebb szemek alulra kerülnek, és nem egyenletesen oszlanak el a háromdimenziós térben. Persze a V/C tényezőtöl is függ. Folyós, önthető konzisztencián belül is lehetnek árnyalati eltérések, mely módosíthatja a tömörítési időt, és módszert. Még ma is, bizony a rutinos mesterekre hivatkozunk, akik a kizsaluzások után szembesülnek a tömörítés tényével, vagy épp a darázsfészkes, hézagos betonnal. Tanulni kell a tömörítési folyamatot. Sok száz betonozás és kizsaluzsás tapasztalata kell a jó betontömörség elérésére. Minden betont el lehet rontani a gyengébb, vagy az erősebb túltömörítéssel.

Figyeljék meg, tömörítési hatásfokot lehet előírni a tervdokumentációba, mérni utólag. De látott már valami egy módszert leírni, hogyan kell a különböző összetételű és viselkedésű betonokat tömöríteni. Még hozzá járul a környezeti hőmérséklet, a páratartalom, a légnyomás, valamint az a tény, milyen vastag rétegenként kell vibrálni.

Nagyon eklatáns példa alapján azt is lehet tervezni, hogy öntömörödő betont receptúráznak. Azonban ezt nehéz betartani, a helyszinre szabva, ott és azonnali betonozáskor. Némi fogalma legyen valakinek milyen nehéz, akkor kérem figyeljen.

Szilikapor, 5%-kal túltelített cementpép mennyiségű légtérgogat, cementfajta kiválasztás, V/C tényező meghatározás, bedolgozási idő 5percen belüli tervezése, szuperfolyósító mennyisége, esetleges külön plasztifikátor, talán még képlékenyítő receptúrázása, zsaluzat tervezése, vasalásterv ismerete, gépi technika rutinszerű használata, stb. figyelembe vételével lehet igazán jó betont készíteni!

Az előbb leírtakon felül, számos tényező befolyásolja a jó beton elkészülését, tehát a teljesség igénye nélkül készült a tájékoztatás.

Ezek után, következhet a beton utókezelés, mely legalább egy hétig roppant fontos tényező. Kivétel, ha kánikulai adalékként VIP-REX GÉL-t adalékolnak a betonhoz!

A VIP-REX SF szuperfolyósító mellett alkalmazva bőven megtérül mindkét adalékszer ára, plusz a szerkezet minősége garantált, biztosított a terveknek megfelelően! Tapasztalati, és fizikai tény az is, minél tömörebb a betonozott térfogat, annál kevésbé érzékeny az utókezelésre. A belső víz, nem tud annyira gyorsan eltávozni a térfogatból, hiszen nincs nagy keresztmetszetű légrések nem állnak rendelkezésre. Ezzel is direkt módon, adalékszerrel növelni tudjuk az utókezelés biztonságát, vagy teljes elhagyását.

Remélem, a betonozást végző embereknek tudtam némi gondolat ébresztő körülményt leírnom, amitől a minőségibb olcsóbb betonozáshoz segítettem Önöket!

Kisújszállás, 2018. 12. 06.                                                      Farkas Kálmán

                                                                                                     VIP-REX Kft.

Még a szakemberek sem veszik komolyan ezt a fizikai tényezőt. Miért is nem? Ezt járjuk most körül dióhéjban. Bizonyára az összes paramétert nem tudom röviden leírni, mert ahhoz legalább 1000 oldal sűrűn gépelt okfejtés kellene, ezért megpróbálom a lehetetlen, tömöríteni érthetően!

Azt vizsgáljuk meg, hogy régen és ma milyen betonozási különbségek vannak. Ez produkálja, vagy legalábbis ez is, a különbséget. Amivel szembesülünk, hogy kis idő múlva, 1-2 év, és tönkremegy a beton szerkezetünk. Főleg a víznek, fagynak, UV-nak, savas esőnek és minden környezeti hatásnak kitett szerkezetek. Leginkább az építmények kültéri részei! A vakolattal együtt, a járda, térburkolat, műkő, ablakpárkány, betondísz, szegély stb.

Betonozás régen:

A régi igazi mester emberek tudták, hogy földnedves, vagy az alig-földnedves friss betonnal rettenetes erős, tartós, időálló járda, gépkocsi bejáró, stb készíthető! Még azt is figyelemmel kisérték, hogy a koszorúk, födémek aljzatbetonok is, maximum kissé-képlékeny betonból legyen bedolgozva! Tömöríteni kellett. Akkoriban a kisipari módszerekkel, tömőfával, léccel, döngölővel. Nyilván kézi erővel. Sokáig tart, munka igényes művelet. A létrehozott beton viszont kiváló minőségű, és időállóan szívós lett.

Betonozás ma:  

Gyorsan, sokat kell betonozni, rövid idő alatt. Nincs idő döngölgetni, tömöríteni. Az alapelv, hogy a beton magától töltse ki a kizsaluzott térfogatot. Aljzatoknál pedig, szinte alig kelljen deszkával lehúzni, simítani, felület egyengetni! Erre a híg, folyós, sőt önthető beton az alkalmas. Innen adódik az igény, miszerint jó sok vízzel kavarva kell segíteni a kivitelezési gyorsaságot! Mit okoz ez? Mindjárt leírom!

Talán nézzük meg mi a vízigénye a betonnak. Tegyük félre a bedolgozást, és nézzük, mennyi víztől megy végbe a tökéletes hidratációs kötés, majd a szilárdulási folyamat. Egy tűkristályosodási folyamat során sok minden kell a jó cementkő képződéshez, de tegyük fel, hogy a legjobb cementet használjuk a szerkezetünkhöz. Cement fajtája, keverési összetétele, őrlési finomsága, és számos tényezője befolyásolja a kezdeti vízigényt. Ám, egy intervallum ma is rendelkezésre áll. Ez pedig a cement súlyára vetített arányszám. A beton szilárdulásához két féle vízigény kell. Első a bekevert betonba való minimális vízigény, második fázisba a szilárdulás közbeni vízigény, melyet utókezeléssel oldottak meg régen, és talán ma is. Magyarul locsolják a betont, nedvesen tartják! Most a bekevert vízigényről írunk.

Kezdjük azzal, hogy V/C átlagosan elegendő lenne a 0,18-0.23 között cement fajtájától függően! Azonban a szinte alig földnedves beton bedolgozása nehézkes. Tömörítése vibrálással sem megoldható, mert a kavicsszemek kifognak a térfogatból. Továbbá a kavicsszemek felületét is nedvesíteni kell. Ennek vízigénye függ a homokos kavicstól. Mégpedig számos tényezőjétől, mint a szemalak, szem-megoszlás, szem-érdesség, stb! Ezért leg ideálisabb homokos-kavicsnál is a vízigény V/C tényezője növekszik legalább 0.1 –el. Ha összeadjuk a cementpép vízigényével máris 0,28-0,33 körüli értéket kapunk. És még mindig a konzisztencia csak alig földnedves nehezen bedolgozható.

Ekkor kényszerülnek a tájékozatlan mesterek 0.5 értékre növelni a V/C értékét. Ezzel jelentős szemcseközi vizet produkálnak. Pontosabban szabad víztérfogatba úsznak a cementszemcsék.

Nagyon hamar, hőmérséklettől függően, a víz elpárolog. A vízzsákokat maga után hagyják. Sőt nyitott nagyméretű makro-kapillárisokat. Ezeken aztán az idők folyamán vissza tud szivárogni a csapadékvíz, mely megfagyva porlasztó tevékenységet folytat. Ez a veszélye a túlzott mennyiségű keverővíznek. Egy bizonyos mennyiségű cement telítettség, és túlzott víz esetén repedezési hajlam lép fel! Fokozhatja a túl meleg is a repedéseket. Kánikulában nem elég ilyenkor az óránkénti locsolás sem. A folyamatos nedvesen tartást kell megoldani. Nem jó módszer a műanyag fóliatakarás sem, mert a szilárduláshoz szükséges széndioxidot kizárja szűk légtérből. A hármas tényezőnek meg kell lennie a beton ideális kezeléséhez: víz-hőmérséklet-CO2. Mindhárom mennyisége egymással összefügg.

Megoldás modern mai módon a következő:

A beton bedolgozhatóságát növelhetjük, kis vízigény mellett is beton, és habarcs adalék szerekkel. Szerkezettől függően használhatunk plasztifikátort, képlékenyítőt, mikro légpólusképzőt, folyósítőt, és szuperfolyósítót. Speciális legújabb technikák szerint kánikulai adalékszert. Ezek a három tényező meglétének függvényében környezeti hatásoktól vezérelve leállítják, lassítják az utószilárdulás folyamatát, majd az ideális állapot megléténél újra elindítják. A mechanizmus ugyan az a kánikulánál is, és a fagyveszélynél is. Ilyen típusú komponenssel több VIP-REX termékfajta el van látva. Nyílván egymással kompatibilisek, de figyelembe kell venni a készítendő szerkezetet is. Példaként említeném, hogy vakolatokhoz semmiképp ne alkalmazzunk VIP-REX SF szuperfolyósítót, mert lefolyik a felületről. Csak vízszintes szerkezeteknél. Az adalékszer mennyiségük is függ több tényezőtől és a környezeti hatásoktól. Ezért kell az adalékszerekről tájékozódni a gyártmány ismertetőkbe, valamint az illetékes képviselőknél. Az ilyen módon, nagy körültekintéssel receptúrázott hidraulikus habarcs és beton keverékek teljes mértékben jó minőségű végterméket, és könnyű, gyors bedolgozást eredményes! Továbbá az utókezelés folyamatát is egyszerűsíti, legtöbbször elhagyhatóvá teszi!

Összegzésként elmondható, hogy az építőipar rendelkezésére áll a minőségi gyors, iparosított, gazdaságos habarcs és beton technológia, csak szakszerűen alkalmazni kell!

Remélem sikerül betekintést nyerni egyszerű módon a keverővíz mennyisége milyen fontos a végszilárdság és a bedolgozás függvényében!

Köszönöm, hogy végig olvasta soraimat!

Kisújszállás, 2018. november 29.                                                                                                 VIP-REX Kft.

                                                                                                                                               Farkas Kálmán

                                                                                                                                              fejlesztőmérnök

Cikksorozat 3. rész

Cikksorozat 2. rész

Az elemzéshez, hogy milyen szerkezethez, melyik cement kell, szakembernek kell döntenie. Laikus nehezen, sőt egyáltalán nem tud választani. Az építőipar felhígulásával sajnos az ár a fontos, nem a minőség. A forgalmazott cementek között, nyilván van helye az olcsó cementeknek is, ám szűk felhasználási területtel. Minden esetre a cementgyártásba fektetett energia, valamint az alapanyagok minősége határozza meg azt, melyik cementet, mely szerkezethez lehet felhasználni. A kiegészítő kötés szabályozó, puffer, kitöltő anyagok túlsúlyba kerülésével gyengébb minőségű végterméket kapunk. Felvetődik a kérdés, mi az, hogy gyengébb?

Legfontosabb a betonok, habarcsok szilárdsága, ezen belül kezdeti, és végszilárdsága. Hasonlóan fontos, a tartósság, a külső környezeti hatásokkal szemben. Pld homlokzat vakolat, alap szerkezet szulfátállóság, fagyásállás, térburkolás téli, nyári igénybevétele, és még sorolhatnánk. Az alap minőséget adja meg a jó cement gyártmány! A cementfajtákba vannak minderre kialakított tulajdonságot hordozók. Azt azonban tudni kell, ezek a cementalkotók önmagában kevesek pld. egy parkoló, vagy kocsibejáró készítésére, mert az olvasztó sózást nem bírja sokáig a szulfátálló cement sem. Felporlik. Megoldás az utólagos adalékolás. Ahhoz, hogy szakszerűen válasszunk, létkérdés megérteni a cement fajták jelölését. Íme, egy kis segítség:

CEM II/B-S 42,5 N

1 2 3  4   5    6

1: cement 2: cementfajta 3: kiegészítő anyag mennyiségére utaló jel 4: kiegészítő anyag megnevezése jellel 5: cementhabarcs 28 napos nyomószilárdsága 6: szilárdulás ütemére jellemző jelölés

Ezen belül mit találhatunk: A cement jele:   CEM A cementfajták jele:   I -V  CEM I - Portlandcement  CEM II - Összetett portlandcement  CEM III -  Kohósalak-cement  CEM IV -  Puccoláncement  CEM V - Kompozit cement A kiegészítő anyag mennyiségére utaló jelzés:  A, B  Kiegészítő-anyagok fajtái:  V   -   finomra őrölt pernye  S   -   finomra őrölt granulált kohósalak  P   -   finomra őrölt puccolán (trassz)  L   -    mészkőliszt A 28 napos nyomószilárdság (N/mm2):   32,5;  42,5;  52,5 Szilárdulásra és szulfátállóságra vonatkozó jelzések:  N   -   normál kezdőszilárdságú cement  R   -   nagy kezdőszilárdságú cement  (S)  -   nagy szulfátállóságra utaló jelzés

A nagyipar speciálisan választ cementet!  Az építőipar közepes, és kisvállalkozói szektorában az

• Ha lehetséges, mindenképp kerüljük az általános nagy szavakkal leírt cementeket, mint például a házépítő cement, ÖKO cement, természetes mészkőliszt cement fajtákat.
• Továbbá a puffer anyagok minél kisebb megléte is előny. Korlátozott helyekre alkalmas a „B” mennyiségű kiegészítő puffer alkotót tartalmazó cement.
• Laikusként kerüljük a IV. V. jelölést a cementbe.
• Ne vásároljuk a „V”, „P”, „L” betűket tartalmazó cementeket. Ezek a pernye, puccolán, trassz, mészkőliszt. Ezeket kerüljük. alábbiakra kell figyelni.
• Végszilárdság tekintetében a kezelhető fajták a 32.5 és a 42.5-ös.  Az utóbbit azonban nehéz utó kezelni, hajlamos a zsugorodási repedésre, érzékeny a víz-cement tényezőre, viszont könnyű vele dolgozni, és remekül adalékozható.
• Szilárdulási gyorsaság növelése legtöbbször káros, ezért kerüljük. Egyrészt az utószilárdulás jelentős tartóssággal jár, másrészt nem köt rá a kivitelezőre a friss beton, habarcs. Bizonyos idejű újrakavarás után 20-60% végszilárdság vesztést is okoz a „R” rapid jelölésű cement. Inkább használjunk „N” jelölésűt. A kisiparba, és a középes vállalkozói rétegbe ez vált be!
• A szulfátállóság nem követelmény minden szerkezetnél.  Miért is lenne ott, ahol nincs agresszív vegyi hatásnak kitéve a szerkezet. Például a koszorúk, födémek, áthidalók, belső vakolatoknál nincs értelme. Van létjogosultsága a földdel érintkező szerkezeteknél, salétromos fal vakolatainál, térburkolatnál, utaknál, járdáknál, csatornáknál stb. Jelölésük: „S”szulfátálló, vagy „MS”mérsékelten szulfátálló.

Van még egy olyan tulajdonság, mely meghatározza a cementek kezelhetőségét, bedolgozhatóságát. Ez az őrlési finomság. Sajnos a jelölésben ezt nem kell feltüntetni, csak következtetni lehet rá! Miből? A szilárdsági adat, valamint az ásványi összetételből. Ennek elbírálása sajnos olyan összetett, hogy nehéz egyértelmű szabályt hozni rá! Az alap koncepció, hogyha minél kisebb, apróbb az őrlési finomság, annál nagyobb a végszilárdság, nő a kötési gyorsaság, nőhet a V/C tényező, nő a kezdeti tapadó szilárdság. Viszont gyorsan kivérzik a friss beton, és habarcs, hamarabb megég a szerkezet, gondos utókezelést igényel. Legelterjedtebb a 20, és a 40mikronos őrlési finomságú cementek. Mindezeket is lehet kötés szabályozó puffer anyagokkal minden irányba módosítani, de kérdés az, hogy milyen lesz a végtermék minősége.

Összefoglalva, a cementgyárak a közelbe található alapanyagok felhasználásával gyártanak cementeket. Egyre jobban mellőzik a távolról szállított adalékok használatát. Az olcsó alapanyagok mellett tették le a voksukat, mert a piaci verseny ezt kívánja. Ma már nem importálnak Egyiptomból, Portugáliából drága alapanyagot.  Szortimentizáció hiányzik!  Sőt a mellékterméknek számító, és igen hasznos kohósalak mennyisége is kérdéses a cement gyártásában, pedig a vegyi tűrőképessége, és minden más paramétere kimagaslóan jobb, az összes többi cement kiegészítő komponens mellett. A cement fajták égetési, őrlési, keverési, receptúrázási körülményei nagyon változók. Nehéz a több száz gyártmány, és fajta kiválasztása. Remélem némi útmutatót tudtunk nyújtani a kereskedelmi forgalomba kapható cementek közül, melyiket is kell kiválasztani!    

Nekem az a véleményem, hogy a vásárlói szokások aktívan befolyásolják a kínált, gyártott fajtákat. Ne vegyék meg azokat a gyér minőségű cementeket, melyből előbb utóbb hátrányuk származik. Óriási hátrány, ha a vele készült, beton habarcs kezelhetetlen. Ráadásul a végtermék is roppant gyenge lesz, magas cementtartalom esetén is. Így is állandó adalékozásra kényszerül az építőipar a silány cementek miatt. Azonban ne feledjük, nem mindegy milyen minőségi szintről indulunk ki az adalékolás előtt.

Célunkat, hogy tájékozódjanak a cement vásárlása előtt reméljük elértük!

Kisújszállás, 2018.október 24.                                                                                      VIP-REX Kft.